Előfordul, hogy nem sikerül a lakóhelyünk közelében állást találni, mert mondjuk telített a piac, vagy nincs annyi lehetőség, esetleg olyan értékes vagy speciális a tudásunk, hogy arra ott nem feltétlenül van szükség. Sajnos ez egy igen nehéz döntés: hajlandóak vagyunk-e feladni addigi életünket és áttelepülni egy másik városba egy állás kedvéért, vagy inkább maradunk ahol vagyunk, és elfogadjuk a jelenlegi helyzetünket?
A sógorom is hasonlóképpen járt, mert bár dolgozott ő nem keveset a lakóhelye környékén, de sajnos kifogyott a munkahelyekből. Karosszérialakatosnak tanult, ami egy alföldi kisvárosban nem biztos, hogy a leghasználhatóbb tudás, de egy helyi autószerelőnél egész jól elvolt egy darabig. Csakhogy közbeszólt az élet, vagyis inkább a krízis, ugyanis a vállalkozó aki foglalkoztatta egyszer csak úgy döntött, hogy most nincs elég munka, ezért kirúgta. Nem mondom azt, hogy valahol mélyen bennem nem mozdult meg valami kis megértés-féleség, mert ha nincs megbízás, akkor valóban miért is várnánk, hogy legyen bevétel, de ez, ahogy a sógoromat kivágta, mint a megunt ruhát, igazán feldühített. Ha alkalmazok valakit, akkor azzal felelősség jár, nem igaz? Vállalom, hogy munkát adok neki, kockáztatva kevésbé eredményes időszakokat is. Ezt hívják úgy, hogy vállalkozó. De az, hogy gondolok egyet és egy ilyen indokra hivatkozva se szó, se beszéd kirúgok egy embert, mert a saját bőrömet akarom menteni, hát az az én szememben vérlázító! Na mindegy, nem akartam nagyon belemenni, csak egy példát akartam hozni, hogy sajnos szomorú kicsi világunkban bárki járhat így. Ha kisvállalkozónál dolgozol, készülj arra, hogy kettőt pislogsz és nincs munkád.
Mivel a sógorom, mint említettem, karosszérialakatos és az autószerelésben is van gyakorlata, ezért kézenfekvő volt számára, hogy megmaradjon az autóiparban, hiszen számos világméretű cég kezdett beruházásba hazánkban. Ezek körül is az egyik legnagyobb a győri autógyár, ami alkalmazottak százait foglalkoztatja, lényegesen jobb és anyagilag biztonságosabb körülmények között, mint egy kis vidéki autóbuheráló. Teljes vállszélességgel próbáltuk meggyőzni a sógoromat, hogy vegye fontolóra a dolgot, viszonylag fiatal még, simán áttelepülhet Győrbe, még talán jobban is fogja magát érezni ha végre nem az anyósomnál fog lakni.
Persze makacs alföldi embert meggyőzni körülbelül annyira egyszerű, mint macskát idomítani – nem lehetetlen, de azért nem valami egyszerű. Ettől függetlenül tettünk rá néhány kísérletet, győzködtük, hogy eladó lakás Győr környékén rengeteg van, de nagyon nem akart kötélnek állni, csak mondogatta, hogy ő képtelen erre. Aztán egyszer egy hirtelen ötlettől vezérelve nyitva hagytam a böngészőjében egy oldalt, amiről tudtam, hogy talán képes lesz meggyőzni. A nextapro.hu-t korábbi tapasztalataim alapján mertem ilyen módon ajánlani neki, mert tudtam róla, hogy jól működő, megbízható weboldal, és ingatlanhirdetések is vannak rajta dögivel. Szóval eladó lakás Győr belvárosában vagy környékén, ezekre rákeresve hozta is a találatokat rendesen, én pedig a csapda felállítása után mentem a dolgomra. Több szó a témában nem esett, és a feleségemmel másnap hazautaztunk.
A rákövetkező héten anyósom izgatottan hívott fel minket: a nejem bátyja beleszeretett egy lakásba Győrben, ezért mindent átértékelt magában. Felvette a kapcsolatot a hirdetővel és beadta a jelentkezését az autógyárhoz. Úgy volt vele, hogy egy megbízható fix kereset mellé sokkal szívesebben vállalja be a lakásvásárlással járó banki procedúrát, hitelfelvételt, ráadásul végre önálló életbe kezdhetne. A feleségem és az anyósom nagyon örültek a hirtelen elhatározásnak, én pedig csak somolyogtam, mert tudtam, hogy bejött a csapdám, sikerült úgy jobb belátásra bírni a sógort, hogy úgy érezze: mégiscsak ügyes ő, hiszen ráakadt az álomlakásra és munkafronton is új lehetőség került kilátásba. Innentől kezdve már csak rajta múlik, mit hoz ki belőle.