Állásinterjúra mindig normálisan fel kell öltözni. Azt hiszem, ez a minimum, hogy jó benyomást tégy a főnöködre. Leendő főnöködre, ha minden jól megy. Szinte hallom még anyám hangját csengeni a fülemben, ahogy mérgelődik velem gyerekként, hogy hogyan öltöztem már fel megint. Össze-vissza gomboltam az ingem, a nadrágom sliccét pedig talán fel sem húztam. Fésülködni? Hát abban sem voltam a legjobb, tekintettel arra, hogy sosem fésülködtem. Úgy néztem ki, mint egy félkegyelmű, és ha anyám nem ráz gatyába indulás előtt, így indultam volna évnyitókra, ünnepségekre, meg ilyen fontosabb iskolai eseményekre, ahol azért egyáltalán nem mindegy, hogy hogy vagy felöltözve. Hogy úgy nézel-e ki, mint, aki ad magára, vagy úgy, mint aki életében először öltözött egyedül.
Felnőtt fejjel értettem már csak meg igazán, hogy mit is jelent adni a külsőségekre is. Nem minden a külsőség, de egy rohanó világban gyakran erősebb benyomást lehet kelteni egy jó megjelenéssel, mint egy kimagasló intellektussal. Persze ez csak a felszínes, gyors találkozókra igaz, idővel azért kibukik a dolog. Nem árt pallérozni az elmét sem. Csak úgy mondom. De maradjunk a ruhánál, az öltözködésnél, amelynek a legnagyobb jelentősége talán mindenek előtt az állásinterjúkon van. Én úgy tudom, manapság egy ilyen interjúernek, aki jártas abban, hogy mit és hogyan kell megfigyelnie, külön feladata, hogy nézze a megjelenést is. Egy komoly cég, aki ad magára, nem fog igénytelen megjelenésű embereket kiküldeni tárgyalásokra, megbeszélésekre. Amikor egy cég képviseletében lépsz kapcsolatba valakivel, te magad vagy a cég. Hát melyik cég szeretne olyan benyomást kelteni, mintha egy ízléstelen vagy életképtelen vállalat volna? Hát főleg ezért fontos, hogy egy megbízható, markáns megjelenésű személynek tűnj. Hogy amint belépsz a tárgyalóterembe, érezzék azt, hogy egyenrangú fél vagy. És itt nem csak a ruházatról van szó. Jobban mondva nemcsak az öltönyről meg a frizuráról. Számítanak az apróságok is. Például a körmeid mennyire ápoltak, nőknél ez persze külön fontos. Számít, hogy van-e rajtad karóra, s ha igen, mennyire karakteres az. Az sem mellékes, hogy a nyakkendőd úgy van-e megkötve, mint az elsőosztályos Pistikének, vagy mint egy felnőtt, rendes férfinak.
Valamint rettentő fontos a cipő. Nagypapám mondta mindig, hogy az, aki rendesen felöltözik, majd felvesz hozzá egy koszos, kopott cipőt, rosszabb, mintha egészen ízléstelenül öltözött volna fel. Én nekem már jó ideje megvan a tuti állásinterjús cipőm. Egy motoros csizma, amit ezen az oldalon találhatsz meg. Tudom, hogy ez most furcsán hangzik. Emlékszem, mikor először mondtam anyámnak, akinek ma már persze nincs beleszólása az öltözködésembe, hogy állásinterjúra motoros csizmában megyek, teljesen kétségbe esett. De higgyetek nekem, ha azt mondom, hogy vannak olyan motoros cipők, amik elegánsabbak, mint sok lakkcipő, amikben komoly üzletemberek járnak aktatáskákkal a kezeikben. Az enyém fekete, full-grain marhabőrből van, ami hihetetlenül fényesen csillog. Gumitalpú, ezért nem csúszkálok benne, ráadásul vízálló, úgyhogy nem csak akkor jó, ha verőfényes napsütésben megyek felvételi beszélgetésre egy céghez. Na meg az sem mellékes, hogy amikor hétvégenként motorozok, csak úgy, kikapcsolódásként, tudom, hogy a lábam védve van a beépített protektoroknak köszönhetően, hiszen végső soron ez mégiscsak egy motoros csizma. Csak éppenséggel nem olyan, mint amire mindenki gondolna. Olyannyira, hogy egyszer egy tárgyaláson, egy cég képviseletében már, az egyik tárgyalófél a kávészünetben odasúgott nekem, hogy mondjam már meg, hol lehet ilyen cipőt venni. Persze elárultam neki, nem vagyok irigy. Sőt, kifejezetten örültem, hogy újabb bizonyítékom van anyám számára, hogy jól nevelt. Tudok öltözködni, és tudom összekötni a kellemest a hasznossal. Mert erre a cipőre aztán tényleg lehet ezt a közhelyes kifejezést használni. Szóval, ha valami jónak tűnik, de nem úgy van felcímkézve, mint ahogy azt elvárná a többség, attól még működhet. Hát ez a tanácsom nektek. Illetve az, hogy tényleg adjatok magatokra, ha állásinterjúra mentek. A jövőtök függ tőle, és később még hálásak lehettek azért, hogy fél órával előbb keltetek, hogy igényes legyen a megjelenésetek.